Szemlélődni, megérteni

Kezdő vitorlázók klasszikus hibája a követés, az utánzás. Amikor megszólal a duda, és elindul a mezőny, kinézünk valakit, egy éllovast és megyünk utána. Figyeljük, hogyan áll az ő vitorlája, milyen szögben megy, élesebb, vagy tompább, mint mi. Fel sem merül, hogy ha követjük őt, legfeljebb csak másodikok lehetünk, hiszen “utána” megyünk, és miközben ezt tesszük, a mezőny talán már régen elhúzott mellettünk. Olykor azzal nyugtatjuk magunkat, hogy mögötte még a második hely is jó lesz. Ebben a pillanatban azonban, az imént már feladott önállóságunk mellett, a hitünket is szögre akasztjuk, hogy képesek vagyunk a magunk erejéből győzni. Abban a pillanatban, amikor vakon elindulunk valaki után, elveszetettük a küzdelmet, akár vissza is fordulhatunk, hogy majd a következő futamban megpróbáljuk újra. Egyszer egy ilyen alkalommal, amikor a versenyen egyfolytában a mellettem, előttem haladók vitorláit figyeltem odaszólt a rendezőmotorosból egy idősebb, tapasztalt vitorlázó: a saját vitorládra figyelj!

Amikor szolgai módon elkezdünk másolni egy példát elfelejtjük, hogy nem tudjuk, amit ő tud. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevesebbet tudunk. Azt jelenti: nem tudhatjuk sohasem azt, amit más tud. Más utat jártunk be, más tapasztalataink vannak.

Tanulni nagyon nem ugyanaz, mint másolni. Mielőtt elindulunk az élen haladó nyomában, érdemes megfontolni, hogy nem az ő hajójában ülünk, nem tudunk az ő fejével gondolkozni, az ő kezével kormányozni, az általa választott taktikában hinni, hiszen az az övé. MIközben követjük is, a saját utunkat járjuk, ahol nem megúsztahó, hogy saját megoldásokat találjunk ki, saját megközelítést alkalmazzunk. Ha figyelünk az éllovasra, akkor az ő vitorláiról leolvashatjuk, mi vár ránk a következő métereken, felkészülhetünk egy szél, vagy egy trendfordulóra, kikerülhetünk egy szélcsendes zónát. Tanulni annyit tesz, mint szemlélődni és megérteni. Ha megértjük vajon mit miért tett úgy, és ezt beépítjük a saját stratégiánkba, akkor akár még meg is haladhatjuk őt, de bizonyosan lépünk legalább egyet előbbre magunkhoz képest.

Kommentek